Az első hivatalos lóverseny megtartásához több dolog egybeesésére volt szükség: kellett hozzá a remondalovak iránti egyre nagyobb szükséglet, a lovak szeretete, a szabadkai huszárezred nyilvánvaló jelenléte, valamint a földbirtokosok örökös versengése a katonaság nyalka képviselőivel. Az is köztudott, hogy várossá válás egyik fontos ismérve a vásártartási jog, ami a 19. század végén hozzájárult a lóversenypálya kialakulásához is. «Könyves-Tóth mérnök Szabadka utcahálózatának 1884. évi térképén a Baromvásárteret a bajai és a halasi kapuk közötti hatalmas térségen tünteti fel, míg a Szénateret (a szénapiac helyét) a Zentai úton, a mai bírósági épület közelében.1859-ben a Szénatérre helyezték a szalmapiacot is. Maylánder Sámuel javadalmi vezető 1898 februárjában jelenti a tanácsnak, hogy a honvédlaktanya felépülése folytán e téren a szalmapiacnak helye nincs, s a helypénz könnyebb ellenőrzése végett célszerű lenne e piacot a zombori kapu környékén elhelyezni. A közgyűlés eleget tesz a kérelemnek: elrendeli, hogy a szalmapiacot helyezzék át a Zombori út végére (a kálvária és a galambpiac között levőterületre)…» Ily módon a baromvásár, az állatok etetéséhez szükséges takarmány és a lovak versengése térben és időben is egyre inkább közel került egymáshoz.
Papp Árpád
http://adattar.vmmi.org/cikkek/4985/szabadkarol_05_magyar_laszlo.pdf