A szabadkai ferencesek a szegedi ferences kolostor leányegyházaként működtek a 17. század utolsó évtizedétől. 1696-tól vezetik az anyakönyveket, a Szent Mihály plébániát 1710-ben alapítják. 1723-ban a bécsi kamarától megkapják a Dengelengi Pongrácz család által 1470-ben emelt kétemeletes szabadkai várat, melynek alapfalaira emelik 1730–36 között a Szent Mihálynak szentelt egyhajós barokk templomot, melynek a budai és pesti mesterek által készített eredeti berendezésének egyes darabjai a 20. század eleji felújítás után a háromtraktusos, egyemeletes barokk rendházban nyert elhelyezést, úgymint a ferences szenteket ábrázoló 32 műből álló portrésorozat is 1793–95-ből. A szabadkai gimnáziumot is a ferencesek alapították 1747-ben. A templomot 1907–12 között neoromán stílusban átépítik Aigner Sándor tervei alapján, ekkor nyeri el mai immár kéttornyos külalakját és belső berendezését. 1905-ben emelik a szabadkaiaik által különösen tisztelt Fekete Mária-kápolnát, melynek neoreneszánsz karrarai márványból készült oltárán helyezik el a Czestochowai-kegykép 17. századi másolatát.
Korhecz Papp Zsuzsanna
Irodalom:
Cvekan, Paškal (1977): Subotički franjevački samostan i crkva. Subotica.