A szabadkai zsinagóga tervét a Komor Marcell-Jakab Dezső budapesti építészpáros a szegedi zsinagóga pályázatára készítette, ahol második helyezést értek el. A szabadkai izraelita közösség átvette a terveket és 1900-1903 között felépítették az ún. magyaros zsinagógák típusaként meghatározható épületet, mely új anyagokat és a korszerű építészet vívmányait használja fel. A négyzetes alaprajzra szerkesztett kiegyensúlyozott tömeg lenyűgöző belső teret rejt magában, ahol a rabichálóval kialakított kupolát szegecselt vas tartószerkezet emeli a magasba. Belső dísztésében a magyar népművészet gazdag mintavilágát vonultatja fel a dekoratív falfestés és gipszornamentika, a Róth Miksa világhírű műhelyében készült színes üvegablakok a kor anyagában is legmodernebb eszköztárát használják. A homlokzat tagolásában jelentős szerepet kap a tégla és terrakota, valamint a zsolnai mázas cserepekkel fedett kupolák és rézsisakjaik. A kiemelt műemlékké nyilvánított épület felújítása folyamatban van, jövőbeni hasznosítása kulturális célt fog szolgálni.
Korhecz Papp Zsuzsanna
Irodalom:
Vass Géza (szerk.) (2008): Örökségvédelem. Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka.