Az első, vályogból készült bajsai Nagyboldogasszony-templomot 1762-ben szentelték fel. A kegyuraság (Báró Bajsai Vojnichok) jóvoltából az egyház 1816-ban szilárd anyagból rendkívül arányosan, klasszicista jegyekkel újjáépült. Schmitt József (1760 körül-1830 után) pesti festő 1817-ben festi meg a Mária mennybevételét ábrázoló fő- és a Szent Vendelt megjelenítő mellékoltárképét. A Szent Máté mellékoltárkép ismeretlen művész alkotása. A klasszicista stílusú egykori szószék helyére egy modern, de gyenge színvonalú Szent István király ábrázolás került. A Szűzanya-kegyszobor valószínűleg az előző templom főoltárán állt. E 18. századi provinciális faszobor a szabadkai ferencesek közvetítésével kerülhetett Bajsára, hisz a Napbaöltözött Asszony (mandorla alakban napsugarak veszik körül, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú-az Apikalipszis víziója) a ferences rend közkedvelt kegykép és –szobor típusa. A római katolikus mariológiának mintegy foglalata ez az ábrázolás, mivel a teljes Máriára vonatkozó tanítást kifejezi. A templomba a Vojnich család klasszicista, vörösmárvány síremlékei láthatóak.
Korhecz Papp Zsuzsanna
Irodalom:
Damján Zsolt (2009): Kétszázötven év. A bajsai római katolikus egyházközség története. Čikoš group. Szabadka