Jovan Paču (Aleksandrovo, 17. 3. 1847.3.17. – Zágráb, 1902.10.30.) zeneszerző, zongorista, orvos. 1864-ig volt a szabadkai gimnázium tanulója, míg a középiskolát Kecskeméten és Pozsonyban fejezte be. Orvosi tanulmányait Pesten kezdte (1866), majd Prágában folytatta (1868–1872). Ezzel egy időben zeneileg is képezte magát, különösen Prágában, ahol Bedřich Smetana volt a tanítója. Szerzeményeit a romantikus hazafiasság jellemzi, illetve a briliáns virtuozitású biedermeier szalonstílus. Zenei tárgyú írásaival számos folyóirat és napilap munkatársa volt. A következő munkák szerzője: A zene fő fogalmai, A zene felosztásának áttekintése, A szerbek zenéjéről. Koncerteket adott az Osztrák–Magyar Monarchia egész területén, de Szerbiában és Oroszországban is, ahol 1885-ben szervezett egy pánszláv hangversenyt. Orvosként dolgozott Nagykikindán (1872–1881), Zomborban (1881–1886), Szarajevóban (1887–1892) és Zágrábban (1894–1902). Ő volt az újvidéki Zastava lap főszerkesztője (1892–1893), tevékeny részt vállalt a nemzeti és politikai eseményekben. Tagja volt a Szerb Tudós Társaságnak, tiszteletbeli tagja a Szerb Királyi Akadémiának és a Szerb Matica irodalmi részlegének. Nagykikindán temették el.
Mirko Grlica
Irodalom:
Aleksandar Vlaškalin (1996): Dr Jovan Paču i njegov krug. Biblioteka Grada Beograda, Matica srpska Novi Sad i Želnid Beograd, Beograd.