Dr. Hadzsy János (Szentes, 1851 – Topolya, 1903) topolyai mellszobrának szerzője a jeles szobrász és éremművész, Telcs Ede (Baja, 1872 – Budapest, 1948) volt. Telcs a gyermekkorát Szabadkán töltötte szegény zsidó családban, a szabadkai gimnázium elvégzése után pedig a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait (1888–1892). Miután a millenniumi kiállításon Ferenc József császár megvette a Két bormenisza című művét, lehetővé vált számára, hogy műtermet alapítson (1896), ahol iskolát szervezett, és a művészek több generációját tanította. Katonai szolgálata idején Szabadkán elkészítette Erzsébet királyné, közismert nevén Sisi mellszobrát, melyet a szabadkai honvédkaszárnya udvarán állítottak fel (1901). Valamivel később elkészítette Szilágyi Dezső mellszobrát Szilágyi település részére (1906/7) és dr. Hadzsy János mellszobrát Topolyára (1908). A népi orvos, humanista és magyar országgyűlési képviselő dr. Hadzsy mellszobrának elkészítése 1907-ben vált lehetővé a polgárok önkéntes adományai révén. A szobor talapzatának szerzője Pogány Móric (Nagyenyed, 1878 – Budapest, 1942). A mellszobor eredetileg a település központjában, Hadzsy házával és a Kaszinó Szállóval szemben került kihelyezésre.
(Ninkov K. Olga)
Irodalom:
Borovszky Samu (ed.) (1909): Bács – Bodrog vármegye, I., Budapest, 170.
Červenak, Pal – Nađ, Tibor (2009): Bačkotopolski kipovi i spomen ploče. Bačkotopolske sveske 8., Javno informativno preduzeće, Bačka Topola.
Cservenák Pál – Nagy Tibor (2009): A topolyai szobrok és emléktáblák. Topolyai füzetek 8. Topolyai Információi Közvállat, Topolya.
Duranci, Bela (2001): Ede Telč (1872–1948). Prvi Subotičanin na međunarodnoj likovnoj sceni. Rukovet, 9–12, Subotica, 26.
Gajdos Tibor (1995): Szabadka képzőművészete. Életjel, Szabadka.
Merk Zsuzsanna – Rapcsányi László (ed.) (2011): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói. Türr István Múzeum – Múzeumbarátok Köre Alapítvány, Baja.