Az épület Scultéty János (Szabadka, 1806 – ?, 1873) szabadkai építész tervei alapján épült (1847–1848) klasszicista stílusban, és két tulajdonosa volt, Jovan Ostojić tekintélyes kereskedő és földbirtokos, valamint Jakopcsits Imre vállalkozó személyében. Az épület azon része, amely ma a 4. szám alatt áll, valószínűleg Jovan Ostojić és felesége, Terézia, szül. Zozuk tulajdonában állt, míg a 6. szám alatti rész Jakopcsits Imréé volt. Az épületet 1907-ben Koczka Géza tervei alapján felújították, az akkori tulajdonos, Conen Vilmos igényei szerint. 1891-től ebben az épületben székelt a Szerb Pravoszláv Egyházközség. A homlokzat 1984-es restaurálást követően az épület visszanyerte eredeti kinézetét: az épített díszítőelemekkel és a színekkel elválasztott részeket ismét egy egységbe kapcsolták. A klasszicizmus letisztult és kiegyensúlyozott vonalaival az épületnek harmonikus az összhatása. A két timpanon formájú oromfal a klasszicista formát hangsúlyozza. A szárazkapu-bejárat középen található, amely így két szimmetrikus részre osztja a homlokzatot. Az épületet nagy jelentőségű épített kulturális örökséggé nyilvánították.
(Ninkov K. Olga)
Irodalom:
Vujnović Prćić Gordana – Aladžić Viktorija – Grlica Mirko (2004): Gradotvorci–Városteremtők. I, Városi Múzeum, Szabadka, 20–23.
Šadi, Branka (2006–2008): Az Ostojić-palota. Örökségvédelem, 1., Községközi Műemlékvédelmi Intézet Szabadka, 243–244.