Az épület, amely eredetileg a Népbank Takarékpénztára volt, és amelyet a szabadkaiak Sárgaház néven ismernek, Macskovits Titusz (Szabadka, 1851 – Szabadka, 1919) tervei alapján épült eklektikus stílusban, az itáliai reneszánsz elemeivel gazdagítva. Az építési munkálatok 1880-tól 1883-ig tartottak. A főhomlokzat figurális díszítése, a központi ablak felett látható különálló szobrok, illetve a díszes korinthoszi oszlopfők, teszik jellegzetessé az épületet. Az első emelet magasságában párosával látható plasztikus alakok – Jusztícia, Androméda, Merkúr, a költészet és a szobrászat múzsái, Zeusz és Démétér – fő ismertetőjegyeiket tartják a kezükben. A főbejárat feletti ablakot két női alak díszíti, melyek közül egyik rokkát, a másik pénzes ládát tart a kezében, köztük pedig egy méhkas található, ami a szorgalom és a takarékosság szimbóluma. A lépcsőházban elhelyezett ornamentális neoreneszánsz vitrázsokat Kratzmann Ede (Prága, 1847 – Bécs, 1922) készítette 1880/81-ben. Ezek a színes üvegablakok Szabadka legkorábbi példái e művészeti ágnak. Az épület 1941–1945. között a különleges rendőrség székhelye, továbbá börtön és vesztőhely volt; 2005-től a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar székhelye. Ez az épület nagy jelentőségű védett műemlék.
(Ninkov K. Olga)
Irodalom:
Korhecz Papp Zsuzsanna (2009): Szabadka első vitrázsainak restaurálása. Ex Pannonia 12/13., Történelmi Levéltár Szabadka, 43–45.
Korhecz Papp Zsuzsanna (2010): Vitrázsok a Vajdaságban – Vitraži u Vojvodini – Glasgemälde in der Vojvodina. Városi Múzeum, Szabadka, 66.
Rakočević–Cvijanov Maja, Džamić Neda (2011): Fasadni reljefi i skulpture u zaštićenom jezgru Subotice. Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka.